2016.1.2

tfk_admin — Sat, 14 Oct 2017 11:41:18 +0000

Az SRTM-1 felszínmodell korrigálása Magyarországra

Józsa Edina¹ – Fábián Szabolcs Ákos²

Absztrakt

A közel globális lefedettséget nyújtó, szabadon hozzáférhető digitális felszínmodellek (pl. SRTM-1, SRTM-3, ASTER GDEM) széles körben elterjedt eszközei a modern földtudományi vizsgálatoknak. A kutatás során a 30 méter felbontású SRTM-1 modell korrigálását végeztük el Magyarország területére, szabadon hozzáférhető felszínborítási adatok és nyílt forráskódú térinformatikai eszközök alkalmazásával. A folyamat során a vízfelszínek, az erdők és a beépített területek hibás magassági adatait kezeltük, csökkentettük a modellt terhelő zaj, illetve a kiugró hibák mértékét. A valós magassági értékek közelítésével a felszínmodell geomorfológiai elemzések kivitelezésére alkalmas alapállománynak tekinthető, valamint térképészeti munkákban is jobban megfelel a domborzat vizualizációjára.

Teljes cikk

DOI:

10.17799/2016.1.13

Online megjelenés dátuma:

2016

Szerzői hovatartozás:

¹ doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskola
² adjunktus, Pécsi Tudományegyetem, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék

Kulcsszavak:

2014.1.1

tfk_admin — Tue, 15 Nov 2016 21:44:57 +0000

Instabilitási indexek vizsgálata radarmérések és modelleredmények alapján

Hegedüs Adrienn¹ – Seres András Tamás² – Breuer Hajnalka³ – Fodor Zoltán⁴

Absztrakt

A konvektív időjárási jelenségek térben és időben kis skálán zajlanak, ezért az előrejelzésük nem könnyű feladat. A légköri konvekció erősségének számszerűsítésére ún. instabilitási vagy labilitási indexeket használtunk, melyek alkalmazása lehetővé teszi a konvektív környezet egyetlen számértékkel való jellemzését. A heves konvekciót vizsgáló kutatásunk alapvető célja, hogy kiderítsük, a gyakorlatban mely labilitási indexek segíthetik leginkább a zivatartevékenységgel járó jelenségek lehető legpontosabb előrejelzéseit. Ezt hazai radarméréseknek, illetve az amerikai GFS modell eredményeinek objektív feldolgozásával és összehasonlításával végezzük. A keletkező zivatarok radarképeken megjelenő, szabálytalan alakú alakzatait számunkra ismert tulajdonságú ellipszisekkel modellezzük. A kutatás során csak heves zivatarellipsziseket vizsgáltunk, mely objektumok legalább 20 km2-nyi területen minimum 45 dBZ-s reflektivitással rendelkeznek. A detektált zivatarellipszisek száma, illetve a labilitási energia függvényében hattagú osztályozási rendszert alkalmazunk, eredményeink megjelenítéséhez pedig dobozdiagramokat használunk. A vizsgált időszak a 2011–2013 közti zivataros félévek (április-szeptember), a vizsgált terület pedig Magyarország. A vizsgálat során összesen 52 instabilitási, nedvességi és szélnyírási paramétert elemzünk. Közülük a Lifted és a Best Lifted Index, a Thompson Index, a K-Index, a leglabilisabb kevertrétegű konvektív hasznosítható potenciális energia, valamint a kihullható vízmennyiség és a specifikus nedvesség esetében elmondható, hogy a heves konvekció megjelenése, mértéke relatív szűk tartományokhoz köthető. Ebből következően segítségünkre lehetnek a kérdés eldöntésében, kell-e számítani egy adott területen kialakuló vagy épp odaérkező intenzív konvektív jelenségre.

Teljes cikk

DOI:

10.17799/2014.1.1

Online megjelenés dátuma:

2014

Szerzői hovatartozás:

    ¹ egyetemi hallgató, ELTE TTK
   ² meteorológus főtiszt, Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat
   ³ tanársegéd, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék
   ⁴ osztályvezető, Országos Meteorológiai Szolgálat

Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből - Magyarország

2016.1.2

Az SRTM-1 felszínmodell korrigálása Magyarországra

Józsa Edina1 – Fábián Szabolcs Ákos2

Kulcsszavak:

2014.1.1

Instabilitási indexek vizsgálata radarmérések és modelleredmények alapján

Hegedüs Adrienn1 – Seres András Tamás2 – Breuer Hajnalka3 – Fodor Zoltán4

Kulcsszavak:

Józsa Edina¹ – Fábián Szabolcs Ákos²

Hegedüs Adrienn¹ – Seres András Tamás² – Breuer Hajnalka³ – Fodor Zoltán⁴