PRINZ GYULA, az utolsó magyar „geopolihisztor”

Dövényi Zoltán

Időrőlidőre fellángol, vagy éppen csak pislákol a vita arról, hogy vane egységes földrajztudomány, ha igen, akkor mi tartja össze a geográfiát, ha meg nincs, akkor mennyire távolodott el egymástól a természeti és a társadalomföldrajz. Ez a kérdés azonban egyáltalán nem nevezhető a geográfia „örök kérdésének”, mivel csak a földrajztudomány belső differenciálódásának előrehaladása hozta a felszínre. Ezen a szálon továbbmenve már az is megállapítható, hogy a geográfia „ideáltípusa” korszakonként változhatott – és változott is. Ha a modern geográfia kezdetét Vareniushoz kötjük, akkor az „igazi” geográfus első prototípusát Alexander von Humboldt testesítette meg. Az ő érdeklődése és tevékenysége még messze túlnyúlt az akkori földrajztudomány határain, lényegében átfogta a földtudomány egészét, ill. még annál is többet. Az általa megfogalmazott és áhított egységes földtudomány azonban rajta kívül mindenkinek túlságosan nagy falat volt, s már kortársai, s még inkább utódai a geográfia egyegy nagyobb szeletére koncentrálták tevékenységüket. Ez azonban nem zárta ki egyegy átkalandozás lehetőségét a földrajz más területeire is. Ezt tulajdonképpen a korszellem is megkövetelte, mivel a professzoroktól elvárták, hogy a geográfia minél szélesebb spektrumában tudjanak előadásokat tartani. Ez persze nem ölelte fel a földrajz egészét, de lényegesen szélesebb volt, mint amit ma látunk és tapasztalunk. A múlt magyar geográfusainak munkásságát nézve is említhető több olyan kiemelkedő személyiség, akik mindenki által ismert szakterületükön kívül is képesek voltak érdemi alkotásra. Így említést érdemel pl. Cholnoky Jenő néhány „kirándulása” a kultúrföldrajz területére, vagy Bulla Béla munkálkodása a történeti földrajz terén. Sajátos típust képvisel Fodor Ferenc és Rónai András esete, akiknek érdeklődési körét a politika „bővítette ki”: amikor az 1940es évek végétől korábbi kutatásaikat nem folytathatták, teljesen más területen is tudtak maradandót alkotni. Bárhogy is közelítsünk azonban a problémához, egy nevet semmiképpen sem tudunk megkerülni: Prinz Gyuláról van szó, akinek változatos és széles sávot átfogó életműve egyike a magyar geográfia legnagyobb teljesítményeinek.