GYENIZSE PÉTER, LOVÁSZ GYÖRGY, TÓTH JÓZSEF 2011: A magyar településrendszer. A változó természeti környezet és társadalmigazdasági viszonyok hatása Magyarország településrendszerére

Németh Ádám

„A magyar településrendszer – a változó természeti környezet és társadalmigazdasági viszonyok hatása Magyarország településrendszerére” címet viselő mű a Geographia Pannonica Nova kiadványsorozat tizedik számaként jelent meg 2011ben. E sorok írójának jutott az a megtisztelő, ám kissé nehéz feladat, hogy a Gyenizse Péter, Lovász György és Tóth József neve által fémjelzett alkotásról mind a külcsín, mind a belbecs tekintetében véleményt formáljon. A megtiszteltetés a szerencsésen összeállt szerzői gárdának – Dövényi Zoltán kifejezésével élve: a „triásznak” – szól, hiszen a borítón szereplő nevek (a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének meghatározó személyiségei) eleve garanciát jelentenek a minőségre. A „nehéz” kifejezés nem minősítő jelző, sokkal inkább a szerzők „unalomig ismert tárgyalási módoktól” eltérő, modern, komplexitásra törekvő szemléletének, dinamikus vizsgálati módszereinek természetes velejárója. A fényes, puhatáblás borítóval ellátott könyv esztétikai szempontból kifogástalan kivitelezésű. Nemcsak borítóját, hanem 192 oldalnyi tartalmát is leginkább a „szolid elegancia” kifejezéssel jellemezhetnénk. A figyelemfelkeltő színekkel, és ami talán még fontosabb: következetes jelkulccsal szereplő ábrák, térképek, grafikonok igényes, precíz munkáról tanúskodnak. Remek ötletnek tartom, hogy a kiadvány hátsó borítóján a két lektor – Dr. Becsei József professor emeritus és Dr. Dövényi Zoltán egyetemi tanár, az MTA doktora – rövid, félféloldalas recenzióját olvashatjuk, mintegy kedvcsinálóként. Hasznos apróság, hogy a könyv első felében a szerzők legfontosabb megállapításai dőlt betűkkel szerepelnek (ez jelentősen megkönnyíti az olvasó, adott esetben vizsgára felkészülő hallgató dolgát); sajnálatos azonban, hogy a 8. fejezettől eltűnik ez a „hagyomány”. A tizenegy fejezetből álló kötet felépítése logikus, az egyes szerkezeti egységek egymásra épülve remekül kiegészítik egymást. A kutatási előzmények és célkitűzések után rövid módszertani áttekintés következik, majd a szerzők 78 oldalon át (47. fejezet) a természeti környezetnek a mindenkori településrendszerre gyakorolt hatásait elemzik. A következő három fejezet közel hasonló terjedelemben (64 oldal) foglalkozik a magyar településrendszer fejlődésének történeti vonatkozásaival, külön kiemelve az agglomerálódás jelenségének magyarországi körülményeit. A szerzők a településhálózat átalakulási folyamatát jellegzetes szakaszokra tagolták, és a jelen felé egyre részletesebben tárgyalták (különösen, ami a városhálózat 1870 utáni fejlődését illeti). A terjedelmes irodalomlista csaknem 200 pontot tartalmaz; a legkorábbi felhasznált dokumentum 1783-as keltezésű. A mellékletek Magyarország városainak legfontosabb adatait tartalmazzák.