Rendhagyó kötetet tart a kezében az olvasó H. Kérdő Katalin és Schweitzer Ferenc szerkesztésében, amelyben a természetföldrajz, azon belül főként a geomorfológia művelői és régészek kutatási eredményei jelentek meg Aquincumra vonatkozóan. A kötet céljaként a szerkesztők a régészeti feltáró munkákat támogató geomorfológiai- őskörnyezeti vizsgálatokat fogalmazták meg a két tudományterülettel foglalkozók együttműködésére alapozva. Számos olyan kérdésre keresték a választ, amelyek mintaként szolgálhatnak további hasonló kutatások során:
A kutatás során vizsgálták az ősföldrajzi és ősvízrajzi viszonyokat, a Duna mindenkori vízjárását, az árvizek magasságát, a belvizeket, a szél munkáját, a környezethasználat jellegzetességeit, valamint a nagyszámú, különböző hőfokú karsztforrás működését és használatát. A vizsgálatok dominánsan a Duna jobb partján folytak, de a bal parti védelmi egységek, Transaquincum és Contra Aquincum miatt szükséges volt a folyó mederváltozásaival, oldalazó eróziójával, a meanderek kialakulásával és a zátonyképződéssel is foglalkozni. Ezek a folyamatok kedvezően befolyásolták a jobb parti területek használatát, mivel ott a fentiek miatt alacsonyabb árvizek alakultak ki. A régészeti kutatásokban alapvetően az 1969 után folyó munkák eredményeit hasznosították, de figyelembe vették a korábbi régész-generációk eredményeit is. Különleges problémát jelentett a geodéziai szintadatok ábrázolása és a rájuk való hivatkozás, mivel a régészetben az Adriai-tenger, a geográfiában a Balti-tenger szintjétől mérik az abszolút magasságot, ezért a kötet végén külön konkordancia táblázatot helyeztek el. Jelentős mértékben támaszkodtak a kötet szerzői korábbi térképekre, illetve történetírók munkáira is.
DOI:
- Online megjelenés dátuma:2012 Szerzői hovatartozás:PTE TTK Földrajzi Intézet |