Csapadék-árhullám reakcióidők meghatározása pécsi vízfolyások esetében

Domján Anita¹ – Ronczyk Levente² – Nagy Gábor³ – Czigány Szabolcs⁴

Absztrakt

A Mecsek déli lejtőjén fekvő Pécs tagolt domborzattal és a vízzáró felszínek magas arányával jellemezhető. A spontán és nem megfelelően ellenőrzött városfejlesztés következtében a csatornahálózat és a csapadékvíz elvezetése nem szakszerűen megoldott a városban, ami jelentős elöntéseket és károkat okoz főként nagyintenzitású csapadékokat követően. A jelen kutatás célja a csapadéktöbbletből származó károkra való felkészülés elősegítése, pontosan a védekezésre rendelkezésre álló idő meghatározása a Pécsi-víz részvízgyűjtői esetében. Az összegyülekezési időket a 2014-ben öt vízmércéből és 12 csapadékszenzorból, valamint léghőmérséklet mérőkből, talajnedvesség-szenzorokból álló hidrometeorológiai monitoringhálózat adatai szolgáltatták. Eredményeink alapján az árhullámok reakcióideje függvényszerű összefüggést mutatott a csapadékesemények átlagos és maximális intenzitásával. A reakcióidő a vizsgált események 50 százalékában kevesebb, mint egy óra volt, a legrövidebb reakcióidő esetében pedig 5 percet regisztráltunk. Ugyan évszakos összefüggést nem sikerült megállapítani a csapadékintenzitás és a reakcióidők között, azonban alapvetően a nyári és az őszi csapadékesemények rövidebb reakcióidővel rendelkeztek, mint a téli és tavaszi események. Eredményeink jó alapot nyújthatnak hidrometeorológiai monitoringhálózatok tervezéséhez, valamint adatot szolgáltathatnak a városgazdálkodási vállalat (BIOKOM Nonprofit Kft.) számára a védekezési időket illetően, valamint a csapadék-lefolyás modellek pontosabb parametrizálásához.